Németországi történések

Napok...

2010.06.04. 15:57 DonPoe

2009. máj. 5-6. 0. nap, buszozás

Érdekesen indult. 16:15-kor indult a busz, de 15:45-kor még fogalmunk se volt faterral, hogy honnan, mert Népliget 901-es buszmegálló állt a jegyen, de a Népligetben fingjuk sem volt, hogy van az pudvás megálló. Nagynehezen megtaláltuk, fájdalmas búcsú, "hiányzni fogsz", szorult torok, ilyesmi. Az első másfél-két óra depi, aki már volt távolban tudja.

Igértek filmet, de azt elfelejtették jelezni, hogy minden csehül van, néha angol szinkronnal. Így maradtak a Lara jóvoltából hozzámkerült Látkép magazinok, és mp3 party. A továbbiak tök unalmasan teltek, hoztak kávét, MAJD... Vége a Mamma Mia-nak (mondjuk csehül vicces lehetett, de későn kapcsoltam, mint mindig), és elindul a Jóbarátok. Azt hittem befosok, és van némi angol szinkron, ami csúszik, de élveztem, amúgy is hang nélkül is tudom, mi a szitu. Uccsó hívások, majd első állomás Szlovákia (asszem). Sehol nem képesek forintot váltani este 8kor, tiszta szégyen. Majd elindultam felvenni pénzt, goldoltam 20 euró elég lesz, vettem cigit (és milyen jól tettem, itt Németországban aranyárban mérik). Majd Brno, semmi xtra, és végre megérkeztünk Prágába, ahol is átszállás. Elszívtam két szál cigit, majd észrevettem, hogy mindenhol van egy csomó cigiáthúzva matrica, úgyhogy gondoltam ezt a tevékenységet felfüggesztem. Elküldtek egy buszhoz, ahol vártam egy csomót, majd mikor sorra kerültem, jelezték, hogy ez nem az a busz, hanem a másik megy Hannoverbe, ami épphogy csak sikerült elérnem, jelzem, ez nem az én hibám volt, mert amaz a hostess csaj konkrétan emezt a buszt mutatta. Tiszta szégyen, de mindegy, elértem, az a lényeg. Ott még lehúztak 7 euróval (!) a kofferem miatt, felszálltam, már csak alig több, mint 8 óra, és hip hopp ott is termek álmaim földjén. Az úton megint csak nem volt semmi, max annyi, hogy olyan 4 körül bekapcsoltam a telefonomat, hogy megnézzem, keresett-e valaki, és persze keresett, én meg persze, hogy nem némítottam le a mobilom, és kb 5 db sms-t kaptam... xD Így utólag vicces, a helyszínen kicsit kellemetlen volt. Meg zabáltam is, jó kis fokhagymás felvágottat, aminek az illata beterítette az egész buszt, de jó magyar módjára megettem jóízűen, majd magamról megfeledkezve egy harmatos büfivel nyugtáztam, hogy mennyire jól esett :D

Kb ennyi volt, ami említésre méltó, később tovább...

2010. máj. 6. 1. nap

Laza 16 óra buszozás után reggel 8:35-kor befutott a buszom Hannover buszállomásra, majd némi telefonálgatás, és fél óra várakozás után a kb 6 fokos tavaszi kánikulában, és szitáló esőben megérkezett Maurito az olasz főnök, széles vigyorral az arcán (és a hajam még mindig tart). Szerintem kiröhögött a két gecinagy koffer, meg a némi kisebb utazótáskák miatt, de elmagyaráztam neki, a csodás németemmel, hogy ezek csak a legfontosabbak...

Az úton beszélgettünk, család, vendéglátás, miegymás, majd megérkeztünk Garbsen-be, egy kisebb faluba kb. 15 km-re Hannovertől, későbbi szenvedéseim helyszínére. Ez egy Shopping Plaza nevű csodás objektumban van.

Először megmutatta a szállást, ami minden várakozást felülmúlva tényleg a Pláza felett található! Belépve két szimpatikus 45-50 körüli nő fogad, megbeszéltük, hogy én nem beszélek olaszt, ők nem beszélnek magyart, annak ellenére, hogy világnyelv, nevetés, móka, miegymás. Felértem a lakosztályomba, ahol összefutottam portugál lakótársammal, aki sem németül, sem angolul, sem magyarul nem hajlandó társalogni. Olaszul tud, azt se nagyon, de nekem ez teljesen tök mindegy.

Lementem a kávézóba, ami egy igencsak igényes flancos placc, kértem egy espressot, gondolván ezzel benyalom magam az olasz vezérkarnál, fene se tudja, nyertem-e, nem értem őket. Kihozta egy erős 2-es kis pultos puna, aki egészen zavarban volt, úgyhogy sima. Leinfóztam, hol tudom pótolni az úton gallyra ment fülesemet, és vettem egy mégjobbat 18 euróért. 2000ret szántam rá forintálisan, ez a rohadás euró meg tök olcsónak tűnik, és már megint csak utólag számoltam utána. Erről is le fogok szokni. A dohányzásról még nem sikerült, mert ahogy beléptem a szobámba megcsapta az orromat a bagószag, ami azt jelentheti, hogy lehet bent dohányozni, és szívják is, úgyhogy... Ámen

Lementem sétálgatni, gondoltam, felfedezem a környéket, hátha van élet a szenzoros ajtón túl is, de annyi rohadt kis utca van, hogy fél óra alatt sikerült eltévednem. Ez a Garbsen amúgy szerintem Hannover kertvárosa, mert olyan flancos kérók, meg verdák vannak, hogy beszarás. Egy darab Opel Astrát láttam, az is az újabb, és full polír. Majd ha csinálok képeket, ez látható is lesz (nem az Astra). A főninek egy pözsója van (faszom gondolkodik, hogy kell azt a szart leírni). Az előzőnek is az volt. És persze kabrió, amit az előbb leírt csodás időjárásnak köszönhetően nem volt alkalmam kihasználni. De amúgy egy rakat szar, mert alig fértek bele a cuccaim :D

A melóról annyit, hogy mégse mosogatnom kell, hanem felszolgáló leszek, heti 6 nap, reggel fél 9-től este kb 10-ig. Napi kétszer fél óra szünet. Halál, de azt mondta, hogy persze a fizetés még alakulhat, és segíteni fog mindenben, ha már először járok kürfőddiában, leszámítva az internetet, és a telefont, mert azzal volt már csomó zűrje más alkalmazottak által (bassza meg, a két lételemem, de ezt még nem tudja a nyavalyás cig...)

Este negyed 9 van, holnap reggel fél nyolckor kezdek, a portugál manus nagyon készülődik, úgyhogy kézláb csellel elmagyarázom neki, hogy mutasson valami vendéglátó egységet áldást inni a csodás érkezésre.

Fél 9, "megbeszéltük", hogy nem járnak sehova, alvás-meló-alvás-meló kombó van... Érdekes lesz, és tényleg új világ épül, új élet kezdődik, ilyesmi. R.I.P. régi én, Isten hozott új, spórolós, anti mindenista Én!

2010. máj. 7. 2. nap

Minthogy a nagyvezér azt mondta tegnap, hogy reggel fél 9kor kezdődik a műszak, így gondoltam, nem korai a fél 8as kelés, de ahogy elnézem, az volt... 7:55, és még mindenki alszik. Én már rég lezuhanyoztam, megborotválkoztam, fogat mostam, és most itt ülök egyszál alsóba, és írogatok, mert annyira rohadt sok időm van még. Egyedül az öreglány van ébren, aki tegnap főzte a kaját, meg mosott, meg vasalt, meg ilyesmi. Gondolom ilyen housekipping, vagy mi a túró. Ja, a koránkelésről annyit, hogy magam is meglepődtem, milyen könnyen ment, remélem, ez nem csak az első munkanap okozta izgalomnak tudható be, hanem tartósan marad. Nagyon remélem :))

Ebédszünet. Így elsőre nem tűnik vészesnek, tegnap is valami olasz tészta volt ebéd, ma is de zsír cucc, hál' Istennek eddig megúsztam a német gasztronómia "csodáit".

Itt mindenki olaszul beszél, én meg csak állok némán, figyelek, Mauritio elmagyaráz mindent, jó arc. Faterjával elintéztük a papírokat, bejelentették a címemet, a melót, mindent. Ez egészen kb háromnegyed 9-től tartott úgy negyed 11-ig, úgy, hogy közben 2x 20 percet kocsikáztunk Hannover, és Garbsen között. Na ezt csináld meg Magyarországon!

Vacsi. Rántott hús, rizs, sültkrumpli, fini. Viszont megállapítást nyert a tény, hogy itt tényleg más minden. A főnök fullosan jó arc, nyugis, a kollégák mindent elmagyaráznak, megmutatnak, meg minden. Megmondják mit csináljak, aztán nekiállnak ők is ugyanannak, csak annyira érzem, hogy első napos vagyok, hogy egy csomó újdonság, de úgy érzem, hogy befogadtak, habár egy kumma szót nem értek portugálul, mert mint az kiderült, szinte mind az. Rohadjanak meg.

A zárás felemelő volt, most érzem, hogy bejött, amire számítottam, mindent precízen át takarítottunk a székektől kezdve az ülőgarnitúrán át, az asztallábakig mindent... Amúgy tényleg úgy érzem, hogy ez szakmailag nagy előrehaladást jelent, nyelvileg meg pláne. Itt nincs mese, magamra vagyok utalva teljes mértékben, csak a német, sőt neki kell álljak az olasznak is, ha be szeretnék épülni a társaságba. Váffánkúló. Az megy bazeg. De lassan, és biztos lépésekkel, napi egy szó elvén is tanulhat az ember :D

Volt ma pörgés, kicsit kevertem az asztalokat, elég faszul vannak számozva, de meg kell szokni, és kész, minden helyen más és más, eddig nem volt gond. 1-2 nap, és remélem belejövök. Egyszer fotózok le egy-két fagyikelyhet, ultra puccos, beszarás. Ezek tényleg nem szaroznak, a főnök mondta, hogy egész Németországban ez a cég az egyik legelőkelőbb olasz fagyizó, és ilyet még komoly nem láttam, nem csak tessék-lássék, hanem pont olyan, mint a reklámképeken, és kajak ott rakják össze, nem ilyen gyári fos. Magyar parasztgyerek vagyok, szokatlan az ilyen :D Remélem, mire hazaérek ez alap lesz :P

Annyira szokatlan, hogy sehol egy kurva magyar szó, minden németül, az angol se divat, és habár nem tudok angolul (se...), mégis néha belekeverek némi angolt, és ma magyaráztam el, hogy hogyan mondják a Jézust angolul :D Vicces volt mindenesetre.

Ja, azért ilyen kesze-kusza az iromány, mert persze most is mi megy?! Na mi?! Jóbarátok! Ez némileg enyhít a honvágyon, eddig is bejött, ezután is be fog ;)

2010. máj. 8. 3.nap

A reggeli ébredés már necces, de menni fog... Lemegyek, és keresek valami reggelit, mert ez a délben egy ebéd, és este 6kor egy vacsi téma nekem egy kicsit soványka. És amúgy is Bogi nagyi megmondta: Reggel, mint egy király, délben, mint egy polgár, este mint egy koldus, ez az egészséges táplálkozás titka... Kíváncsi vagyok, hol lehet itt egy Burger King, mert csak Hannoverben láttam, márpedig akkor ki kell bírjam csütörtökig, mert akkor leszek szabad, ha jól számoltam.

Teli van minden hatalmas padlótól plafonig ablakokkal, az választja el a dohányzó részt a nemdohányzótól, és épp tegnap törpöltem, de szopó lehet ezeket letakarítani. Ma nyitásnál, mit mondott a grande boss? Havonta egyszer meg kell őket takarítani, és kinek jutott ez a megtisztelő poszt? Na kinek? Éljen. Bírtam :D Aztán némi reggeliztetés, ilyesmi, semmi extra, valamenyire beszélgettem a főnökkel, a kollégák is érdeklődnek felőlem, a nevemet meg rohadt nehéz lehet megjegyezni, mert vagy 10-szer kellett elmondanom ma, de hozzátettem, hogyha nem megy az Ádám, akkor akár Brad Pittnek, vagy Rambonak is hívhatnak. Tetszett nekik az ötlet, mégis Ádámoznak azóta, de legalább így már tudják...

Az idő még mindig fos, van vagy 12 fok, és tök be van borulva, de a teraszt azért kipakoltuk, hátha lesz olyan idióta, aki kint akar fagyizni, esetleg kávézni. Erősen kétlem, de ha a főnök azt mondta, akkor az meg van mondva, és punktum. Ez is tök természetesen jön, jó hatással van rám esküszöm ez a hely, csak ne hiányozna olyan kurvára minden otthonról...

Az ebéd már megint valami olasz motyó volt paradicsomszósszal, de most muszáj volt egy kis tonhallal felturbóznom, mert valami döglött állatot kívánt a gyomor. Hát nem élveztem el tőle, de a kellő energiát bevittem ezáltal, és így megteszi. Kíváncsi vagyok a vacsira eskü...

Beszarás. Geci jó volt a kaja, ilyen furi fasírt, de zsír. Közben kiderült, hogy holnap hal lesz az ebéd... Ajjaj! Mondtam, hogy nem kimondottan favorizálom, csak néhány típus van, amit fogyasztok, azt se gyakran, erre a házinéni kedvesen azt mondta, hogy ehetek egy hotelben is :D Én mondtam utána, hogy semmi para, ha éhes vagyok mindent megeszek, márpedig én általában mire kajához jutok, már az éhhalál kerülget, érzem a fejem fölött ülő keselyűket. Nem tudom, hogy lehet bírni ezt a napi 2 és félszeri étkezést. Mert a reggeli egy toastburger, azt szotyi. Úgy kell sunyin lopnom a kévékekszet, meg csokit, hogy elvegetáljak két étkezés között. Pedig mostanság naponta többször is fogadalmat teszek, hogy a következő szüetben elmegyek valami boltbe, és feltankolok éjjeli nasira, de mindig elfelejtem (vessek hát magamra, ennyi :S )

Ezek a németek nem normálisak a kutyákkal. Persze, alap, hogy beviszik mindenhova őket, de ez, amit ma volt... Egy középkorú pár, a korcsával beül, kértek maguknak egy-egy fagyikelyhet, és kértek külön egy gömböt a kutyának is, és ott etették vaníliafagyival. Gecc, ez mi? Ma új szóval bővült az olaszom; Brusha. Boszorkányt jelent. Azt mondták, a kollégacsajt hívjam így. Neki nem nagyon tetszik, nekem ezért annál inkább. Persze semmi bunkóság még így az elején, csak olyan viccszerű, és ő is érti! Közben a német kifejezések is ragadnak, jó lesz ez ;)

Na most én meg voltam róla győződve, hogy a reggeli ablakpucolásnál nagyobb szopatást nem tudnak rá mérni... Hát nem a faszt nem! Este záráskor jött a főnök, hogy akar valamit a konyhában... Jajajjjj, mi van itt mondom. Erre mondta, hogy segítek a konyhát feltakarítani. Kb másfél óra tömény sika mika dö' la' lé! Mindegy, közben tök jót "dumáltam" a szakács féle ugyancsak potrugál fazonnal.

Este fél12 van, és zárás óta két nagyon fontos dolog történt velem. Az első, hogy egyik szobatársamról kiderült, hogy most kezdett deszkázni, és lementünk gurulni egyet, én görivel, ő meg a deszkájával. Én nagy boldogan ugrálgattam 180-akat, majd gondoltam, ha már ennyire májer vagyok, fakie 360, amit természetesen egy zakó követett. Mindegy, gurulgattam szorgalmasan egy üres parkolóban, ahol semmi nincs, így ez maradt, majd jött egy Isteni jel, hogy kéne sört vadászni. Pont találtam egy fiatalabb társaságot, leinfóztam őket, hogy mi van, majd nagy gondolkodás után azt mondták, hogy a meki mellett van elvileg egy benzinkút, ami talán nyitva van, és ott talán tudunk venni. Hát elmentünk vagy kurvasokáig, de sehol egy meki, így visszafordultunk, mert itt tényleg lófing sincs, szombat este ellenére... Lényeg a lényeg, hogy találtam a bejárati ajtónk előtt egy egészen jó kis csövet, kicsit meredek számomra, és baszott rövid, de gyakorolni jó lesz, meg találtam egy max bokamagas padkát, ami meg pláne jó lesz, hogy visszaállja arra a szintre, ahol vagy 6 éve abbahagytam, mert nem éreztem magamban a kellő affinitást :D Így kitaláltam, hogy meló után egy-egy órára lemegyek minden este, és sportolok, alias adok az egészségnek. Ja, kb két ajtónyira tőlem egy konditerem is van, de azért az mégiscsak... Na!

Ja, igen, a másik fontos dolog, ami talán még fontosabb, hogy mióta itt vagyok most szartam először. Istenem, de felemelő volt! Eddig észre sem vettem, csak éreztem, hogy valami hiányzik a mindennapjaimból. El lehet képzelni, mi minden gyülemlett fel bennem ezalatt a majd' 4 nap alatt... Az állaga viszont kielégítő volt, a mennyiség eszméletlen, azt se tudom, hol fért el ennyi cucc bennem. Komolyan pillekönnyűnek érzem magam. Ez a kulázás érezteti azt, hogy lassan kezdem elfogadni ezt a kéglit átmeneti lakhelyemül, és ez egy amolyan megpecsételés (hihi :D )

Ma egyik lakótársam itt iszogat mellettem valamit, leinfóztam, mi az, azt mondja martini... Mondom, az női pia, így meg kellett kostoltatnom vele a pálinkát. Háhááááá :D:D:D:D:D:D:D Rázta a hideg egy darabig, én erre megmutattam neki, hogy hogyan is kell ezt fogyasztani, én persze nem tudtam elmondani neki mi az, azt hitte, absinthe, és nem értette, hogy hángérien szpirit. Mindegy, több marad nekem, egy hét után most ittam először, kicsit megcsípett ez is, de egy sör jobban esett volna. Rohadt Garbsen. Ez tuti valami felesőbb hatalom műve lehet. Ezt is az "újéletkezdésnek" tudom be :P

2010. máj. 9. 4. nap

Vasárnap lévén ma fél10kor nyitottunk, így egy órával tovább alhattam. Jupí, amúgy is neccesen tudtam volna felkelni... Ma van Németországban anyák napja. Végre valami, ami nálunk korábban van/volt

Szerintem ezek kitalálták, hogy minden nap rám raknak valami geci melót. Ma először kipakoltuk Fabioval (szobatárs 1) a teraszt, majd mikor mentem volna automatice a konyhába segíteni elpakolni az árut, a főnök odaállított egy nagy halom eperrel, amit egyesével ki kellett válogatni, lecsumázni, feldarabolni. Mondanom sem kell, hogy mire végeztem vele, cirka egy óra alatt, úgy néztem ki, mint aki szívátültetést hajtott végre. Mindegy, már tudom, melyik a tökéletes, a necces, és a fos eper. A leggusztább a folyós eper, ami már a dobozban cappy eperként éli mindennapjait. De nem öklendeztem, hős vagyok!

Az ebéd valóban hal volt, de meglepetésemre ilyen gyorsfagyasztott holmi, úgyhogy megnyugodtam. És a krumplipürét is végre úgy csinálták, ahogy szeretem. Ritka ám az ilyen ;) A mai szó a Manjare, ami kaját jelent, a főnök már automatikusan így küldött enni, úgyhogy érzi az, hogy olaszul óhajtok fejlődni :D Remélem, ma korán zárunk, csak azon pörög az agyam, hogy lemennék görizni, mert rájöttem, jobban kikapcsol, mint a Jóbarátok, meg azt amúgy is elalvás előttre tartogatom már csak és kizárólag :P

Ma először fizettettem is. A főnök odanyomta a kezembe a brifkót, és kiküldött, hogy fizettessem le a 28-ast, és alattomosan odaállt a térkép elé, hogy véletlen se leshessem le, melyik az, de ez nem tántorított el. Kimentem, és egyből odaléptem az adott asztalhoz. Láttam, hogy figyel sunyin a cig..., és egy elismerő mosollyal nyugtázta, hogy nem csak ablakpucolásra, és eperválogatásra vagyok képes, úgyhogy szép lassan, minden nap haladok egyre feljebb azon a bizonyos létrán. Legalábbis azt hiszem.

A vacsi ismét meglepett, mert valami natúr hús volt ilyen nagy fasztudja miben sütve, hasábbal, rizzsel, meg babbal... Érdekes, de ehető kombó. Délután volt egy kisebb úszás, úgy három óta azt se nagyon tudtam, hol áll a fejem, de legalább telt az idő. Rájöttem, hogy itt én vagyok a csodabogár, mert magyar vagyok, és nekik ez furcsa, kérdezgetik, hogy mit hogy mondunk, aztán próbálják ismételni, de nem nagyon megy nekik, egy "igen" a főnök feleségénél kb negyed óra gyakorlásba telt. Aranyos csaj amúgy, mindig mosolyog, szerintem szív :D

Este zárás után elmondta a főnök, hogy minden pénteken leszek szabadnapos, ez így kicsit fájdalmasan érintett, de ez van, majd megszokom. Úgyhogy képek is pénteken készülnek (hozzávetőlegesen ugye 5 oldal múlva fog ez szerepelni, mert ne feledjük, hogy ami itt percek alatt olvasandó, az nekem napok "fáradalmas" írói tevékenysége!), majd meginvitált mindenkit egy sörre, ami jól esett, mint gesztus, mert külön mondta, hogy Ádámnak egy búzasört, mert azt szereti, csak mert mikor mutogatta az itallapot az érkezésem napján, mondtam, hogy a búzasört azt ismerem, mert az a kedvencem, tehát odafigyel rám. Közben elgondolkoztam, hogy itt tök egyedül vagyok, mert nem nagyon van kivel társalogni, mert aki tud németül, az nem nagyon beszél velem, akivel meg lehetne az meg portugál, vagy olasz, vagy brazil, vagy mittudomén, de hogy nem tud se németül, se angolul, pláne nem magyarul. Szar egy érzés ez. Viszont ma a liftben (amiről jut is eszembe, ugye mellettünk van egy konditerem, és megfigyeltem, hogy mindenki lifttel jön fel, és megy le a parkolóba, ami kissé irónikus :D :D :D ) megfenyegettem őket, persze magyarul, hogy csak legyen itt egy magyar, úgy kitárgyalom őket, és ők nem fognak érteni egy kurva szót sem (a kurvát, meg a magyart bezzeg értik!), hogy szétszakadnak. Persze jót röhögtünk, velem, vagy rajtam, mindegy, akkor is egy picit éreztem, hogy észrevesznek, meg tudják, hogy vagyok, csak a nyelvi nehézségek által necces a kommunikáció, ezért nem erőlködnek, mert nekik van kivel, én meg le vagyok szarva :(

Mikor felértünk, az egyik kolléga, André (ő brazil, és A szakács), és a barátnője mittudoménkicsoda (ő is brazil, és igazából a felesége) meginvitáltak korizni, így mentünk már 4en, ja a negyedik Reggis (ő meg olasz, aki Brazíliában született, és most nem tudom melyik éppen, mellesleg lakótárs 2) lementünk gurulni. Annyi volt az egész, hogy lementünk kb 15 perc kori, én elmentem cigiért (5 euró!!!) a legközelebbi krimóba, ami utólag kiderült, hogy egy flancos étterem, és gondoltam akkor veszek is egy sört elvitelre, ami csak Coronita volt (itt Corona, és 3 euró, de kaptam hozzá lime-ot :S ), aztán én még tettem egy kicsit magam, találtam még egy korlátot, ami magasságra megfelel, olyan térdmagas, a ráhajtás is faja, csak annyi, hogy az egész egy bozótban végződik :D Mentünk mentünk mendegéltünk, kilyukadtunk egy másik vendéglátó egységnél, aminek a neve Vita, bedobtunk egy sört, kiderült, hogy André 25 éves, a csaja 23, és van egy 3 éves gyerekük, ami azért nem gyenge. Hazajöttünk, látom, hogy Fabio a szobában ül egyedül, és vodka red bullozik. Fura egy forma ez, az már biztos. Most már én ülök egyedül, és Jóbarátokon flesselek némi vízzel, és a kiba! drága bagómmal, és várok a fürdőszobára. Lehet megkóstolom mégegyszer azt a páleszt, csak hogy jobbat aludjak :D Ez a probléma. Egy sör, aztán mégegy, aztán jó lenne mégegy, aztán mind tudjuk, mi lesz :S

Inkább megyek dörömbölni, zuhany, aztán szunya. Lapozz, én még nem tudom, mi lesz, de ez csak egy napló, vagy mi a szar, és ma sikerült rengeteg zárójelet alkalmaznom, holnap talán a pontos vessző jön ;)

2010. máj. 10. 5. nap

A tegnapi későn fekvés megtette hatását. 8kor estem ki az ágyból, aztán extra gyors zuhany, fogmosás, borotva, ajtót püföli a kolleganő (Zu, aki a Brusha), hogy haladjak már, én meg kiabálok ki, hogy korábban kell felkelni, és nincs rohanás. Mondom ezt én.

Ma dolgozok először rendesen felszolgálóként, kaptam ilyen Nintendot, amivel fel tudom venni a rendeléseket, játék bezzeg nincs rajta! Így elsőre elég bonyolult, de felfogható. Az egyik vendég megkérdezte, nem vagyok-e olasz, ezt nem tudom miből vette, de Speedy bekaphatja. Mondtam én, hogy olasz macho vagyok, de nem hisz nekem soha senki, utólag meg mindig kiderül, hogy nekem van igazam :D

A kaja rájöttem, hogy csak első pár alkalommal raj, amúgy már kicsit unom a paradicsomszószos tésztát, különféle kivitelben, viszont az íz nem kimondottan változik. Nem baj, az vigasztal, hogy minden perccel közelebb kerülök a csütörtök estéhez, ami a másnapi szabadnapot jelenti. Ezt valszószínűleg addig még megemlítem egy párszor.

A fizettetésre visszatérve, azért érdekelne, hogy a jattot vajon megkapjuk-e, vagy marad a vezérkarnak. Erről még nem esett szó, de még ma leinfózom. Viszont tényleg teljesen más itt minden, már ami a számlákat illeti. Ahogy kiviszem az összes megrendelt italt/fagyit/bármit, rakom is ki mellé a számlát, és nem fizettetem le őket azonnal, hanem, majd szólnak, mikor óhajtják rendezni azt. Aztán másik rendelés, másik számla, ma is volt olyan, hogy 4 számlát kellett összeadni. Viszont nincs stressz, hogy lelépnek-e, vagy nem, mert itt egyáltalán nem jellemző. Ennyit a mentalitásbeni különbségről. Meg tényleg sokkal nyugodtabbak, mosolygósabbak itt az emberek, mintha nem is lett volna válság. A fiatalok is ahelyett, hogy elmennek sörözni, meg ilyesmi, bejönnek egy fagyikehelyre, beszélgetnek, aztán hazamennek. Szombat este nem is láttam az utcán senkit 11 után, ami azért kicsit túlzás már. Lehet, csak itt, Hannoverben meg pörögnek, nem tudom, pénteken lecsekkelem, milyen ott a nagyvárosban, mert érdekel azért, meg nem is lenne egy idő után mit írni, mert elég eseménytelen itt minden.

----------

Felfedeztem a tetriszben a fax funkciót, ami olyan, hogy lehet írni a képernyőre, amit elküldesz a pultba, és kinyomtatja. Úgyhogy rajzolgattam szorgalmasan mindenféle fejeket, meg ilyesmit, már ami kitellik tőlem, de legalább volt valami mókázás. Annyi vendég volt, hogy erre is volt időm, meg letesztelni az összes kávécsokit, és a fehér a legjobb, csak már lassan csömörödök tőle, úgyhogy átállok a kékre, ami a tejcsokis, olyasmi, kb, mint az a pici bocigeci, ami már lehet nincs is. Szerintem már itt is bolondnak nézhetnek, mert egész nap magyar nótákat fütyörészek, meg dudorászok ( az majdnem arany ászok...), most az elmúlt egy órában a megdöglött a bíró lova volt terítéken, de mondjuk itt tökmindegy.

Ja, megkérdeztem a jattot. Nem kapjuk meg. Azt mondták, hogy ez a szállásdíj helyett van, ebből fedezik az áramot, meg a vizet, meg kaját (amit mellesleg említettem, hogy nem túl változatos, mert most vacsi közben ráeszméltem, hogy mindennek ugyanolyan íze van, csak máshogy néz ki, úgyhogy van ebédíz, meg vacsoraíz, azt pont.)

Váá, este fél nyolc, 5 perc múlva megyek vissza, lassan zárunk, aztán mehetek le korizni. Éljen a változatosság!

----------

Vége. Mára is. Hulla vagyok. Erősen gondolkozom, le menjek-e, vagy ne, mert elég hideg van... Kb 4-5 fok. Nem tudom, otthon mi lehet, de ilyen cidri tuti nem.

2010. máj. 12. 7. nap

Mostmár azt hiszem, be fogom ritkítani az írogatást, lassan veszendőben az újdonság varázsa, annyira nem történik semmi, csak a szokásos, ebédíz, vacsoraíz, stb.

Összefoglalva az elmúlt két nap: tegnap reggel kiöntöttem a pultnál két cappucinót, ami nem meglepő, mert nem tudom, említettem-e már, de itt nem tálcával dolgozunk, hanem ún. tablette-vel, ami tálcát, vagy tablettát jelent szószerinti fordításban, és ez pont a kettő között van. Keszthelyen ilyet használtunk fizettetni. Ez egy fém cucc, ami ovális, és ráfér max 2 pohár. Mindegy, lényeg a lényeg, hogy szar, vagy inkáb fura vele dolgozni, így idestova egy hét után sem sikerült teljesen megszoknom. Kb olyan, mintha kistányéron kéne kivinni a fagyikelyheket, meg italokat, meg ilyesmiket. Tehát tegnap egy a pultnál. A második keményebb, mert eljutottam vele az asztalig (ez már délután volt), és netovább. Egy almafröccs egyenesen a vendég táskájában landolt, illetve csak a pohár tartalma, mert a poharat a földre sikerült leadnom. Így utólag igen mókás, de ott a helyszínen annyira nem volt az, főleg, mikor beletekintettem a táskába, és volt benne egy pénztárca, és egy IPhone... Kellemetlen az ilyen, de hál' Istennek nem lett baja semminek.

Ma nem volt semmi, csak annyi, hogy délelőtt a főnök elmagyarázott egy csomó mindent a gofriról (ami itt waffel), mármint, hogy a gépbe (tudod, a PSP) hogy kell beütögetni a különféle módozatokat, meg a reggelikkel ugyanez. Ez elvett vagy egy órát az életemből, de bután bólogattam persze, mintha érdekelne, és mintha nem tudtam volna eddig is megoldani, de a lényeg, hogy a végén "levizsgáztatott" egy pár hülye kérdéssel, és azzal zárta "Perfetto!". Szerintem ezt nem kell fordítani :P

Ja, és a hifi bekapcsolásából is levizsgáztam :D :D (Itt tényleg MINDENT elmagyaráznak)

Holnap egy órával későb nyitunk, úgyhogy a földszinten összeültek a kollégák egy-egy italra, dumálni, ahol magam is részt veszek, csak feljöttem egy cigire, és leírni a gondolatokat, mielőtt elfelejteném, úgyhogy lépek is vissza, folyt köv előbb utóbb, már akit érdekel ;)

Hát ezek elég gyenguszok... Martiniznak, meg Aperoloznak, óvatosban, a jó magyar pálinkát meg se merik kostólni, előkerült egy doboz Chillis-sajtos "extra erős" Pringle's, és bebandzsítottak tőle. Egy szar chipstől, ami tényleg csak kicsit bizsergette a nyelvemet, attól ezek kész voltak. Miért is nem hoztam erős pistát? Pedig eszemben volt tényleg. Aztán megláttam egy üveg whiskyt, és megkérdeztem megkostólhatom-e, mondták, hogy persze, aztán fújjogtak, meg remegtek szabályosan, mikor lehúztam egy nagyobb felest kosta nyanánt. És a "kisfőnökről" (Ivánról) kiderült, hogy techno dj volt pár éve, és szét van varrva, pedig azt hittem hogy egy full komoly olasz vendéglátós, a másik a szobatársam Fabio, aki 20 éves, portugál, és vodkázik magában, a harmadik, Brusha (vágod, Zu), akinek a szobájában voltunk, és kinyitottuk az egyik szekrényt, és teli volt chips-szel, sörrel, valamint Aperollal és Martinivel, úgyhogy gondoltam, nem lehetnek kispályások. Levonható a tanulság, most bebizonyítottam, miben erős a magyar :D Még mielőtt lábra kelne a hír, hogy arra verem, hogy a magyarok mennyire alkoholisták, , és mennyire bírják a piát, jelezném, hogy csak egy sört -itt a Beck's-nek tök más íze van, és jobb, viszont ittam a múltkor valami német sört, és az nem ízlett-, és egy whiskyt ittam meg, mert meguntam, hogy nem értem, miről beszélnek, és feljöttem a szobába a szokásos esti műsoromat nézni!

Na jólét!

Feljöttek a haverok, mármint a szobatársak, Fabio kész van, az üvegben már csak kb 8 cent van, és röhög mindenen, és nem hagy, azt hiszem, tudom, miről beszél- a semmiről; ez nemzetközi... :D -, én meg magyarázok magyarul, hogy hagyjon már békén, mutogatja a piát, de én már alszok félig, úgyhogy ennyi.

2010. máj. 14. 8-9. nap

Ma szabadnap, végre! Délelőtt 10, még nem tudom, mit tegyek, annyiféle lehetőség van. Akár bemehetnék Hannoverbe, vagy felfedezőkörütra indulhatok itt Garbsenben, vagy álítólag van itt egy skatepark, azt is megleshetném. Az időtől teszem függővé, ami itt az elmúlt több, mint egy hétbe ekte szar volt.

Tegnap beszélgettem a főnökkel, és azt mondta, tök meg van elégedve, habár totál bénának érzem magam a többiekhez képest, de megbeszéltük, hogy tudja, milyen az, mindenki így kezdi, vagy még így se, úgyhogy hepi van. Na de tegnap se maradt el a szopatás... Ünnepnap lévén a teraszt bepakoltuk a plázába a sétálóra, először kiskocsival, aztán ki már kézbe hordtuk a 22 asztalt a hozzá tartozó székekkel... Gecc. De már rájöttem, hogy a nyelvi akadályokat átlépve közben tök jót dumáltam Reggis-szel, ő mondta portugálul, én magyarul, nem volt vita, teljes egyetértés :D

Tegnap lementem este még cigiért, és ha már ott voltam a Viva-ban, gondoltam, iszok egy sört, és a pultossal trécseltem egy kicsit, azt mondta, hogy mekkora üzlet lenne, itt egy magyar étterem, mert van itt minden, olasz, görög kínai, indiai, magyar viszont egy se az egész környéken, pedig szeretnék tutira, mert a németeknek bejön a magyar konyha, a turisták is bírnák. Úgyhogy már csak 50-600000 euró hiányzik, és akár bele is foghatok. Az ötlet viszont tényleg nem rossz. Azt is mondta, hogy hazafelé menet (Görögországba) mindig Magyarországon szokott megszállni, Szegeden! Mondom az vicces, mert én meg onnan jöttem. És a Fehértóiban milyen jót zabált (valami halászcsárdát említett az autópályánál, úgyhogy szerintem csak az lehet), erre mondtam, hogy ott meg dolgoztam :))

Ma beszéltem anyuval, jó volt hallani a hangján, hogy némileg megnyugodott, hogy hallotta, hogy minden rendben. Ez a Mekka lenne nekik, mert itt mindenki biciklivel jár, teli van minden tárolókkal (ezek inkább tárolóparkok), és fullon mindenhol bicikliút. Úgyhogy Marcinak is lenne hol parkolnia, habár szerintem azért itt minimum életfoggytiglant, ha nem villamosszéket kapna rövidúton :D

Bazeg, itt milyen olcsó a pia! 7 euró egy üveg bourbon, 6 euró egy üveg Zubrovka, viszont a Jack Daniel's ugyanannyi, mint otthon, de ezt leszámítva korrekt. A ruhákat se adják sokért, úgyhogy alig várom, hogy megjöjjön a fizu >)

Sokat gondolok az otthoniakra, mi lehet, de úgy sejtem, nem omlott össze semmi, minden halad a maga medrében, aztán szép lassan megfeledkeznek rólam a "barátok" (tisztelet a kivételeknek, nagyon jól esnek az sms-ek tényleg (L) ), de ez van, ezt kell szeretni... Nem vagyok depis, nyugi, néha gyötör a honvágy, de túlélhető állapot. Amúgy bódottá van, csak az a para, hogy nincs kivel beszélgetni, a már fent említett nyelvi különbségek miatt. Rohadt Bábel tornya. Mennyivel egyszerűbb lett volna nekik is, meg nekünk is, ha inkább leültek volna sörözni, minthogy azt a köcsög tornyot építették.

Bementem Hannoverbe, megnézni, milyen a nagyvárosban... Először is leszögezném, hogy itt olyan a tömegközlekedés, hogy zónák vannak, és arra lehet jegyet venni, az enyém például a 2-es, ez egy elég nagy terület, mert Garbsen kb annyi Hannoverhez, mint Szeged- Dorozsma, csak kicsit nagyobb kiadásban. 5 és fél euró volt a napijegy, ami egy kicsit az otthoni jegyárakra emlékeztet. Viszont tudom, hogy legközelebb jobban kihasználom, mert útközben láttam elég jó, meg szép helyeket, de nem szálltam le (mint a mennyből az angyal :)))) ), mert most a belvár volt a fő cél. Ez a hannoveri villamos... Azt hittem először, vonat, aztán lett villamos, aztán metro. A metróállomás meg olyan volt, hogy vagy fél óra, amíg kitaláltam onnan, mert kajak labirintusrendszer, viszont később észrevettem, hogy van lift is, ami tök pozitív, de mozgólépcsőről mozgólépcsőre járkálni nagyobb kihívás volt. Elvittem a laptopom, gondolván keresek valami free wifi-s helyet, ahol megleshetem az emailjeimet, meg fészbúk, esetleg némi skype, meg minden, tudod. Nem találtam. A fényképezőt pedig eleinte kissé bátortalanul használtam, sőt, elő sem vettem a táskából, mert milyen gáz már az, aztán megláttam egy fura épületet, lekaptam, de szar lett, úgyhogy a jövőhéten vissza kell menjek, mert tényleg jól néz ki. Jó két óra sétálgatás után beültem egy szimpatikus kis kricsmibe, ahol nem nagyon fényképeztem, csak egy órát, egy harangot, meg egy falat, mert volt bent egy igencsak unszimpatikus öreg, aki még azt sem hagyta, hogy a fél méteres körzetében felmossanak :D Megkostóltam egy jó tipik német sört, annyira nem adja, viszont a búzasör itt is kiváló, csak a pultos, aki ilyen 40-es nő, nem tudja rendesen kiönteni, így a másodikat inkább magamnak csináltam. A klotyót viszont lefotóztam! Milyen már az, hogy a pissoir fölött van egy tábla, hogy "wärme getranke" (ha valaki nem értené, meleg italokat jelent)? Jót aszaltam. Aztán némi telefonálgatás, kösz Vica, már tudom, hogy minden rendben, a Szondi nélkülem se hagyta el magát, Brendon is renben, még mindig büdös van, meg jó volt amúgy is hallani ;). Apuval is trécseltem, azért az ilyen hívásoktől úgy érzem erőre kapok, és nem lenne köztünk az az ezeregynéhány km. Itt kajak úgy nyomják a számlázást, hogy a söralátétre írják, hogy mi volt a fogyasztás, és az alapján. A pénztárgépen fellelhető por arról árulkodik, nem túl gyakran használják, itt nem olyan az ellenőrzés, mint otthon, nem szopatnak a pénzügyőrök. Az utcára visszatérve örömmel nyugtáztam viszont, hogy itt is vannak segítőkész, kéregető punkok, aluljáróban söröző munkások, fetrengő álnyomorékok, viszont ami otthon nincs, az a mobil hot dog árus. Mármint kocsival flangáló van, de ilyen testre szerelhető pultot még nem láttam, és fuxosban ugyanez. Kurvajók. Kényelmes meló lehet, itt nem zsebből terítenek, hanem egy nagyobb "bőrönd", amit ha kinyitnak kényelmes kis pult, teli ékszerekkel, amit egy vállpánttal magukra raknak. Gondolom, milyen súlya lehet. Vagy ezek az új világ Dzsínói, hogy már annyi smukkjuk van, hogy nem tudják magukra aggatni, úgyhogy már csak így rajoskodnak xD Van még egy halom emo, de hát persze, innen indult ez a stílus, az egyiket ki is aszaltam, hogy már nem csak az egyik szemében volt haj, hanem telibe mindkettőben, nem tudom, hogy tájékozódhat, lehet ultrahanggal, mint a denevér. Meg egyáltalán mit érezhet az ilyen :S Meg rendőrök tömkelege (ez összefüggésben lehet az ottani rendőrséggel, mert ott van), de nem geciznek, segítenek a turistáknak, meg MOSOLYOGNAK, ilyet se gyakran látni, sőt többen is mosolyognak egyszerre, és nem azért mert viccet meséltek, hanem mert nem olyanok mint otthon. Kóvályogtam még egy kicsit, sikerült betérnem egy kissebb sikátorba, ahol csak kukkoldák, meg erotik show-k voltak, amit egy-két kaszinóval tettek változatossá. Mikor lefényképeztem az is, hááát volt egy-két "megöllek" pillantás az épp kijövő vendégektől, de szerencsére nem volt semmi tettlegesség, még csak szóváltás sem, úgyhogy rövid úton távoztam is, elkerülvén a problémát. Este nyolc körül értem haza, 8:10-kor még tudom, hogy lent voltam a plázában, gyors kaja, aztán igen gyorsan elalhattam, mert 8:40-kor volt nem fogadott hívásom a Zilcsizolcsitól, meg sms a Dzsessztől, meg Dénestől, úgyhogy a jó német sör megtette hatását. (Itt van ilyen tök jó csapós kupakos sör) Ez jól esett, hogy tudom, hogy hiányzok, nekem is kibaszottul hiányzik mindenki. Van néhány fotó, feltöltöm, ha nem leszek lusta, a netre meg akkor, ha ezt is ;)

Összességében jó nap volt, remélem, lesz még ilyen, várom a jövő pénteket!

Ja, bocs, az írásbeni hibákért, de csont sötétben írok, és néha kavarom a karaktereket, de remélem érthető. Meg próbáljátok úgy olvasni, mintha mesélném, mert ez nem egy rohadás novella, hanem élménybeszámoló, és ez a jövőre is vonatkozik ám!

2010. máj. 15. 10. nap

Ma megvolt az első problémám a vendéggel, egyszerűen nem tetszett neki, hogy az áfonya konzerves, nem friss. Igaz, előtte mondtam neki, hogy friss, meg reggel hozzák, fasz se tudta, hogy az csak a tetején a dísz. Mindegy, megoldódott, Mauritio nem haragudott, elmagyarázta, hogy mi meg hogy, azt csá. Aztán rá nem sokkal tartott egy kiselőadást a székek rendbentartásának fontosságáról, hogy sokkal fontosabb, mint az asztalról lepakolni (mert ha kócosak a székek, a vendég nem ül le a tiszta asztalhoz, viszont, ha rendben vannak, akkor akár oda is lehet szarva az asztal közepére, akkor is leülnek, csak hogy a rendben levő székeket összekócolhassák :D - és amúgy tényleg ilyenek). Sőt! Van egy alattomos vendégfajta, akik úgy küldik, hogy nem találnak koszos asztalt, kénytelen kelletlen leülnek egy tisztához, és figyeld, most a lényeg! Ha egy másiktól felkelnek automatice átülnek a szutykoshoz! Ez meg mi???? És nem egy ilyen van ám!

Ma már megint azt hitték, olasz vagyok. Nem részletezném tovább, ez van, és kész. Macsó vagyok, és pont. Ja, a tegnapi sörkostolónak is meg volt a hatása, nosztalgia reggel volt, algopirinnel. De legalább tudom, hogy még mindig ez a legjobb.

Fura volt ma a vacsi, mert nem olyan volt az íze, mint amit másfél hét alatt megszoktam, hanem valami teljesen (na jó, nem teljesen) más. Mindenesetre érdekes. Megállapítást nyert az a tény is, hogy nem vagyok normális. Kíváncsi voltam, itt mikor bukok le :D Csakmert megettem egy chilli paprikát minden zokszó nélkül. Látnák miket eszek meg amúgy :D

Este unatkoztam, gondoltam, lemegyek veszek egy bagót, és leviszem egy úttal a fotóapparátust, és csinálok egy-két éjszakai képet, és csodával határosan tök jók sikerültek, de majd ezt a mellékelt ábra úgyis prezentálja. Holnap is nekiindulok valamerre a távolba, szép ez a környék, csak a lustaság elég nagy úr. Meg a korizással nem nagyon tudom összhangba hozni, így majd pénzfeldobásos alapon megy (ha fej, vagy írás, itthon maradok punnyadni, ha élére esik, jön a második kör, ami eldönti, hogy mit viszek magammal. Legalábbis ahogy ismerem magam valami ilyen lesz :D)

2010. máj. 16. 11. nap

Rájöttem, hogy a főnökömtől a két kedvenc szavam a 'manjare', és a 'perfetto'. Az elsőt akkor mondja, mikor kaja van, és húzhatok a fél óra mennyei megpihenésre, a másikat nem kell részletezzem :P

Ma egész délelőtt ablakot pucoltam már megint, közben bután figyeltek, mikor Mézga családot, meg Süsüt danolásztam. Viszont mikor kisütött a Nap, és elkezdtem a Vamos a la playa című csodás dalt, azt azonnal tudták. (Ehhez kell link, kihagyhatatlan: https://www.youtube.com/watch?v=qCVQpcY1au4)

Arra is ráeszméltem, hogy nem jó elsők között felmenni kajálni, mert akkor este uccsóként van vacsiidő, és az éhhalál olyankor már igencsak úrrá lesz a fonnyadt kis testemen.

És ma elérkezett az is, amitől még jóval indulás előtt elkezdtem rettegni. A FEHÉR KOLBÁSZ! És ez nem valami pornócucc... (habár ötletnek nem rossz, lehet írok Kovinak) Annyira amúgy nem ehetetlen, nem tudom mihez hasonlítani, de a borsot nem sajnálják belőle. Nem is jó mustárral. Ezt majonézzel kell enni. Nem magyar bélbe való az ilyen, komolyan. Erről ennyit, túléltem, remélem, nem rendszeresítik a menüben, a sima szokásos sülthúsízzel jobban kijövök. Viszont a mirelit sültkrumpli olyan, mint otthon ;)

Ma észrevettem, hogy mármár rutinból beszélek kürrfőddit, volt ma olyan, nem is tudom, mi, amit utólag nem tudom, hogy raktam össze, meg hogy mi értelme volt, de nem panaszkodtak, hogy hülyeséget mondtam, tehát friccülök. Lassan, de biztosan ätvältozok :D Mondjuk egy-két embernek el kell magyarázzam, hogy ne hadarjon nekem, mert nyakonvágom, így is alig értem némelyik faszom tájszólásos majmot, nemhogy még darál. Aztán nem érti meg, akkor elmondom neki magyarul, hogy kábé én is annyit értek az Ő szövegéből, mint Ő most az enyémből, úgyhogy kapja össze magát, mert nem fagyit kap, hanem egy kibaszott nagy állast. És valahogy ez mindig bejön, csak nehogy egyszer egy magyar csapat üljön be, mert az biza blama lenne :D

Ez a nap a megvilágosodás napja, úgy gondolom. Lementünk Reggis-szel korizni/deszkázni, illetve pancserkodni. Lényeg, hogy vettem gyertyát (kencét :D), így gondoltam, semmi sem állhat közém, és a csúszkálás édes eufóriája közé, és gondoltam, jól lekenem a padkát, amin tudok gyakorolgatni, hát nem jött össze persze. Nem lehet annyit kenni erre a gecire, hogy csússzon. Jó, gondoltam, jel lesz ez, hogy többre vagyok hivatott, így újrakezdés gyanánt, átmentem a kis korlátra, ami nem több ,mint másfél méter, lecsekkeltem, de ráugrálni jó lesz. Leugrani leugrottam, örültem magamnak, hogy minimál szintek már mennek, minden gond nélkül, a cső viszont ahhoz képest, hogy rövid, kissé magasan van, és meredek (már ha lehet ilyet mondani...), de erőt vettem, és feltolásból (haha) nem volt gond, így nekihajtottam, elbaszott torque, vagy mi, de lecsusszant, megint örültem, vissza, majd bekanyarodott egy rendőrautó a parkolóba, ami pont ott volt mellettünk, de hál' Istennek elég messziről kell behajtani, hogy odaérjenek, úgyhogy ez lett a vége a mámornak. Kb egy óra flashback, majd elbaszták a zsaruk, pedig tényleg jó volt egy kicsit megint 16-nak lenni. Holnap azért megint megpróbálom, vagy ráveszem a komát, hogy keressünk valami másik placcot, mert ez elég gáz mindentől függetlenül. Majd kiderül, de ha lapozol, megtudod, mi lett a vége, lehet le se megyünk :D

2010. máj. 17. 12.nap

Ma nem történt semmi említésre méltó, max annyi, hogy kiröhögtem a biztibojt, mert úgy nézett ki, mint egy elbaszott Jean Reno vígjáték, vagy 5 gombóc fagyival a kezében, gyerekes boldogsággal az arcán, az oldalán egy piszollyal, tényleg murisan festett, a kaja meg a szokásos ugye.

2010. máj. 18. 13. nap

Ma elmagyarázta Ivan (ő a második ember Mauritio után, itt van már vagy évek óta), hogy úgy kell pisilni a személyzeti vécében, hogy felhajtjuk az ülőkét... Nem tudom, ki hogy van vele, nekem ez alap, a felhajtás mindig megvan, a lehajtás meg férfiúi mivoltamból eredeztetően nem kötelező, amivel a női nemnek mindig problémája van, pedid mind tudjuk, hogy így legalább megspórolok nekik egy mozdulatot, mikor takarítják a klotyót, de ezt nem érti meg egyik se. Mindegy. Reggel le lettem baszva a takarítás miatt, hogy nem végzem el tökéletesen, de ezt minden munkahelyemen végigjártam. Amúgy nem volt gond, nem tudom, hogy ilyen türelmes ez a koma (mármint Mauritio), de mindenesetre tiszteletre méltó. Nem is feszegetem annyira a húrt, tudjátok, új élet, beletörődés, kussolás, stb... Néha nem is ismerek magamra

2010. máj 19. 14. nap.

Délután voltak, mint állat. Tök tetszett ez a kis hajtás, repült is az idő, és nem is volt idő balfaszkodni, mert akkor úszás van, úgyhogy meg voltam elégedve magammal, és ahogy néztem a főnökség is némileg, úgyhogy hepi van ;)

Itt nincs egy kibaszott non stop! Este 11 után fogy el a cigid, szoptad. Hát ez történt. Úgyhogy az "értem én, hogy non stop, de mikor nyit ki" című kérdés itt igen egyszerűen csattan. Geci! Grrrrrrrr :S

2010. máj 20. 15. nap

Ma kaptam házifeladatot. Be kell seggelnem az összes gombócos fagyi kódját, mert úgy gyorsabban tudom felvenni a rendelést. Aztán az összes fagyikelyhet. Aztán a többit. Mindösszesen kb 200 termék kódját. De nem cink, okos vagyok, meg amúgy is kb egy órája kaptam meg ezt a hihetetlen fontos feladatot, és már tudok egy csomót. Úgyhogy például kértek egy csoki-mozart-eper kombót, már nyomom is, hogy 3-301-316-322-400, és már megy is a rendelés (bátorkodtam habot is rendelni, mert úgy a tuti ;) ). Vagy esetleg egy eperkelyhet, akkor 40, és perceken belül ott is terem az asztalon a guszta cucc. Amúgy tényleg zsír ez a gépes rendelés, de azért ha egyszerre beül pl 5 asztal, és egyszerre körbejárom, az egy dolog, hogy gyorsan betolom a pultba, hogy mi kell, de azt szervírozni is kell, és úgy kicsit úsztat. Szumma szummárum tetszik.

Lesz ilyen western napok júni 5-6.-án, tuti tömeg, rohanás 2 napig, azon szoktam pörögni, hogy a nintendo, meg a brifkótaró olyan, mintha pisztolytáska lenne rajtam, úgyhogy rendszeresen párbajozni hívjuk egymást a kollégákkal, ha megszólal a reklám. Kurvajó :D :D :D

2010. máj. 21. 16. nap

Jupí, szabadnap. Ma tuti szerzek netet, mert már rá vagyok remegve, nem néztem e-mailt mióta itt vagyok. Tuti káosz van az összes barátos oldalon is, alig várom, hogy skype, meg facebook. Nem nagyon lesz viszont időm trécselni, úgyhogy előre bocsi mindenkitől.

Ebéd után egyből bementem a városba, és kerestem egy netcafét. Nem nagyon voltam sokat, gyorsan megolvastam mindent, rövid válaszok, aztán irány a belvár. Megnéztem csomó mindent, a régi hannoveri részen, templomok, meg kápolnák, ilyesmi. Beszéltem telefonon csomó mindenkivel, a telefonszámlám nem lesz egyszerű... Lespanoltam a helyi punkokkal, bekínáltak borból, valami Tramini von Ungarn :D Mondom az nem rossz, én meg iszom a német sörüket, úgyhogy egál :D Aztán volt némi vita is, mert némelyiket zavarta, hogy fényképezek néha, és ez sérti a személyiségi jogait, holott szerintem személyije sincs. Aztán haza, kaja, alvás.

2010. máj. 22. 17. nap

Beütött a jóidő, szombat, tuti tömeg. Szopó. Rohanás, úszás, de végülis jól ment, nem volt semmi para. Este a főnök félrehívott, hogy közölje, úgy tudja, hogy én tegnap hajnalban 4 körül üvöltettem a zenét. De úgy tűnt nem hitte el, amikor mondtam, hogy nem én vagyok az ember, sőt igazából aludtam, és sejtésem sincs, ki követte el a bűntényt. Aztán megkaptam, hogy éjjel a lépcsőn hangosan közlekedek, és próbáljak meg halkabban. Nem tudom, melyik részét nem értette az aludtam-nak, de mindegy, nem megyek bele vitába, szerintem Fabio volt, aki meg bekaphatja, mert egész nap, és egész éjjel üvölteti azt a köcsög diundisun szarját, de ráhúzom egyszer a fejére a laptopját.

2010. máj 23. 18. nap

Mára 23 fokot mondanak, és vasárnap van. Meg fogok dögleni délután. Vasárnap lévén egy órával később nyitunk, és ez olyan itt, mintha szabadnap lenne. Legalábbis úgy csinál a fél brigád, mintha az az egy óra olyan kurva sokat számítana. Zárás után mindenki rohan zuhanyozni, meg öltözködik, és megy valahova, Ádámot persze le se szarják, de mindegy. Nem is akartam menni sehova, új élet van. Nem is cigiztem tegnap. És ma se fogok. Egyelőre.

Ma ettem halat. Egy fél szeletet, többet nem tudtam. De ez a fél szelkó is több volt, mint az elmúlt 20 év alatt elfogyasztott mennyiség, úgyhogy most büszke vagyok magamra. Nem mondom, hogy szar volt, hanem inkább annyi, hogy hal ízű. Márpedig az szar. Délelőtt brazil napot tartottunk Mauritioval, mert megmutatta, hogy hogyan kell feldoglozni a kókuszt. Csodás volt, mit ne mondjak, de legalább eltelt az idő, meg ennyivel is bővültek ismereteim.

Gecc, mekkora teltház volt! De full jó pöri volt, eltelt az idő, nem volt úszás, pörgött a placc, mindenki tette a dolgát, így kell ezt. Az, hogy szimpátiából egy-két vendég alapból olaszul próbálta leadni a rendelést, már fel sem veszem.

Mindamellett hulla vagyok, némileg elfáradtam, azt hiszem, de a vacsi viszont kiváló volt. Tuti lelkifurkája volt a vénasszonynak a hal miatt, ilyen spíz volt, meg valami gombaszmötyi hozzá ;)

Na jó, mégis rágyújtottam este. Holnap elmegyek, veszek tapaszt... :S

2010. máj. 24. 19. nap

Ezeknek a németeknek hetente van valami ünnepnapjuk... Ma is munkaszüneti nap van (leszámítva ugye a vendéglátóegységeket), és ma is később nyitottunk egy órával. Ennek ellenére reggel 7kor felkeltem, és legnagyobb örömömre szakadt az eső. Nagy boldogan visszaaludtam még másfél órára, és mikor felkeltem megdöbbenve tapasztaltam, hogy hétágra süt a nap, csodás idő, minden, ami kell. Basszus, mi ez, ha nem kibaszás.

Délután már megint úszás, rengeteg ember, de különösebb probléma nélkül. Volt még az elején egy bunkó vendég, de megbűnhődött, mert a szél felborította a tejes geci piáját, és az egész beterítette a gyerekét. Nem kicsit kimosolyogtam hehe :D

Azt hittem a halnál rosszabb kaja nem lehet, de ismét tévedtem. Ma vacsira rakott kelbimbó volt, meg rántott csirkemell. Szerencsére, nem csak az a kecsketáp, mert tuti hozzávágtam volna az öreglányhoz egyesével az összeset.

Zárás tán úgy döntöttem, megkeresem a skateparkot, ami valami Möbel Hesse-nél van. Sikerült kiderítenem, hogy merre kell menni, mentem vagy jó 20 percet, mire megleltem, de az út vége felé éreztem hogy valami gáz van a balos kori első kerekével, nem nagyon akar úgy gurulni, mint a többi. Megnéztem, és persze, hogy elbaszódott a kerék, tehát úgy állt a szitu, hogy ott voltam valahol a göripark környékén (ja, nem találtam meg, pedig sétálgattam még a környéken vagy fél órát, meg bementem egy benzikútra a közelben, és ott nem tudtak ilyenről...), egy szar kerékkel, úgyhogy úgy döntöttem, hogy séta haza. Ez az én formám. Azt se tudom, hol lehet kereket venni, meg amúgy is :S

2010. máj. 25. 20. nap

Ma vettem tapaszt. 0-24-es, nem rossz, tényleg nem kívánom a bagót, úgyhogy karaj. Este azért csak úgyból elszívtam az uccsó cigimet, ami Lucky Strike, hát valóban egy szerencsés húzás volt ez a részemről. Tapasszal a vállamon, cigivel a kezemben elég furán festhettem kívülről nézve, de akkor is rituális értékkel bír, úgyhogy ez jár.

Mauritio kapott egy e-mailt, hogy az Iphone, amit leöntöttem vagy 2 hete almafröccsel (pontosabban megúsztattam), beszart, és mutogatott mindenféle hitelesített papírt, és egy számlamásolatot 249 euróról... Csak hogy érthetőbb legyen ez nem sokkal több, mint 65.000 ungárise dollár. Kissé lesokkolódtam, de a tapasznak van valami nyugtató hatása is (amire még az előbb 25 eurót sajnáltam...) szerintem, mert nem omlottam össze, sőt aztán le se szartam, ez van, nincs mit tenni, remélem ráér jövő hónapban is kiperkálni, mert elég para lesz, ha nem. Mindegy, most nem nagyon foglalkozom ezzel, azt mondta a főn, hogy majd beszélünk az üggyel kapcsolatban, addig nem idegesítem magam.

Ja, és persze három a magyar igazság, és ez nem hagy békén itt sem néhány kilométerrel arrébb sem. Ma van AC/DC koncert Hannoverben, és melózok. Jó, pénzem se lenne, de azért mégiscsak mi ez már?! A kurva életbe! Pedig szívesen elmentem volna... Itt koncerteznek mellettem, kb 15 km-re, és ma jutott csak eszembe. Illetve juttatta egy kedves vendég, aki épp oda tartott, csak előtte beugrott egy kávéra. Természetesen fan pólóban, én meg mondom, most olvastam a napokban, hogy tán jönnek nemsoká ide a környékre fellépni. Azt mondja, ja, épp ma, és 3 óra múlva lesz az a nemsokára. Vagy egy óráig nem nagyon tértem magamhoz a sokkhatástól, de azért beletörődtem. 80 euró a jegy, és azért inkább egy ilyenre 80, mint egy kibaszott telefonért (bocs, ájfonért)250...

2010. máj 26. 21. nap

21.-én születtem, ez meg a 21. nap. Csak érdekességképp. Amúgy nem történt semmi extra, nem basztam el nagyon semmit, este másfél óráig takarítottam asztallábakat, meg szófákat, meg mindent. Remek volt.

Ja, az IPhoneról annyit, hogy hál' Istennek átvállalja a cég. Kibaszott jó fejek, annyira megörültem, hogy egy cigit is elszívtam. Jó, tudom, de egy cigi, az nem cigi, ennyi belefér. Amúgy se esett jól. Meg a lényeg a költségkímélés, az meg teljes ebből a szempontból. Az újságban elolvastam a koncertet. Nem volt se csúszás, se baki minden profi volt, a jegyeket persze hetekkel ezelőtt elkapkodták, 80.000 ember volt, hatalmas hangulat, Angus Young odatette magát, ahogy szokta, mintha még mindig huszonéves lenne, kár, hogy kimaradt, de ez van. Minusz egy életre szóló élmény. Viszont júliusban lesz Cypress Hill, azt azért meglesem, hogy pontosan mikor, és hol, mert ha a közelben, azt azért kiharcolom, mert ugyan voltam már, mikor voltak VOLT-on, de az az egy óra elég rövidke volt, és jó lenne mégegyszer megőrülni. Persze most nem lesz itt Sanya, meg Rideg Attis, meg Kállai, de így is megtenné ;)

2010. máj. 27. 22. nap

Semmi, annyi, hogy ma az egyik kolléganőnek fájt a hasa, én meg felvezettem neki, a szarás mindent megold elméletemet, és nem tartott undorító féregnek, úgyhogy még lehet, hogy haverok leszünk... :S

2010. máj. 28. 23. nap

Szabadnap. Éljen. Egész álló délután kibaszott kereket kerestem a korimhoz, körbejártam az egész belvárost, de végülis sikerült egy sportcentrumban rábukkannom. Jupí, már csak imbuszkulcs kéne, és teljes lenne az örömöm. Majd kiderült, hogy nem lehet egyszerre mosni, és mosogatni. Egész ebédidő alatt ezzel traktált a vénasszony. Kit érdekel, hogy nem tud egyszerre szaros gatyákat, meg mocskos tányérokat mosni? Főleg ebédkor. Aztán össze is vesztem a vénlánnyal, mert mondta, hogy vigyem le a szemetet, amivel semmi gond nem lenne, ha tudnám, hova. Erre nekiáll kiabálni, hogy nem érdekli, hova viszem, nem is tudja, hagyjam békén, és most azonnal tüntessem el. Anyádat, mondom, ez mibe' van?! Gecc, annyira kiakadt, azt hittem hozzábaszom azt kurva zsákot. Aztán a főnöktől sikerült leinfóznom, hogy le kell vinni a plázába a nagy tárolóba, de ezt igazán kinyöghette volna a banya, és megspórolt volna magának egy idegösszeomlást, nekem meg agyfelbaszást. Tényleg kiakadtam... Kapja be. Ennek örömére megnéztem egy kiváló horrorfilmet, ami varázsló fiatalokról szólt, és annyira volt félelmetes, hogy csak na. Szálltak a káme háme varázsgömbök, volt verekedés, autós üldözés, kigyulladt istálló, félelmetes, és titokzatos apa, aki átadja a végén az erejét a fiának, hogy legyőzhesse a főellenséget, elkábított lány, akit meg kell menteni, mert csak pár perc marad hátra az életéből, szóval minden, ami egy szórakoztató mozihoz kell. Amúgy semmi horror nem volt benne :S

Aztán estefelé visszamentem Hannoverbe, mert ugye napijegy, és jó magyar módjára kihasználom (még párszor, mert nem érvényesítettem természetesen, és nincs rajta dátum). A buszon ült csomó siheder kis suhanc (micsoda kifejezések!), és mikor hátramentem, láttam, hogy mindegyiknél van görkorcsolya. AZZÚRISSTÁLLÁJÁT!! Na akkor csak megoldódik végre a skatepark kérdés! És nem, mert nem értettem, mi mögött van, így marad az önálló akció továbbra is :'( . Bent a városban sétálgattam egy csomót, nézelődtem, eltévedtem, mert mindenhol lefordultam, meg átmentem, meg aluljártam, úgyhogy a végére azt sem tudtam már hol vagyok. De aztán rájöttem, hogy ez egy tök jó misszió visszatalálni, és cirka 1 óra alatt vissza is értem a kiindulási pontra. Közben láttam flancos bútoráruházat, meg ékszerészt, meg ruhaboltot, és puccosabbnál puccosabb éttermeket ilyen tök kis utcákban, úgyhogy annyra messze nem kavillálhattam el, mint ahogy azt gondoltam először, de mindenesetre érdekes, és nem utolsó sorban tanulságos volt. Úgyhogy ennyit a tájékozódási képességekről, szerintem akkora kerülőket tettem, hogy ahol csak lehet rossz irányba fordultam. Viszont nem gyújtottam rá, és nem is hiányzott, és ez biza pozitív. Aztán visszajöttem Garbsenbe, felszállok a buszomra, mondom, hogy Rathaus felé mennék, erre a sofőr mondja, hogy arról jött. Jó mondom, de akkor honnan indul az a busz, ami oda megy? Erre, mint otthon az öreg nénik, csak németül: ÉN. ARRÓL. JÖVÖK. EZ. NEM. AZ. A. BUSZ. A. MÁSIK. BUSZ. AMONNAN. INDUL. EZ. NEM. AZ. A. BUSZ.! Hangosan, tagoltan, egy teli buszon, és persze mindenki a hülye túristán aszalt... De van nekem önérzetem is! Kurva anyját, akkor inkább megyek gyalog. És elindultam... Röpke háromnegyed óra flanga után visszatértem a szállásra, és örömmel nyugtáztam, hogy tudom mi, meg merre. (Vállveregetés)

2010. máj. 29. 24. nap

Szerintem ma lófasz érdekes se volt, mert nem találtam számolócédulát feljegyzéssel. Ja, mert mostanság csalok, és csak gyűjtögetem a papírokat, aztán egyszerre begépelek egy csomót. Bocs, elmúlt az újdonság varázsa, meg amúgy is a Joey nézés lefoglalja minden szabadidőmet... (Amúgy ma már júni 3.-a van, de erre később még visszatérek). Ha találok valamit, utólag pótolom...

2010. júni. 1. 27. nap

Kibaszott szar délelőttöm volt, olyan kómás voltam, hogy azt se tudtam, mi van. Le is lettem baszva rendesen, hogy nem figyelek, meg ilyesmi, nem tudom, nem figyeltem annyira.

És ma találkoztam magyar vendégekkel! Jeee! Kurva jó fless volt. Azt mondta a csaj, hogy fogadnia kellett volna, mert ahogy felvettem a rendelést levágta. Végre nem olasznak, meg spanyolnak néztek :D

Aztán este félrehívott Mauritio lebeszélni, hogy mi volt a probléma, és ez a forma, kajak jó tanár. Új fejezet a vendéglátás Vs. én című pornográf szerelmi prózában ;)

Aztán jött egy fura nő. Elsőre nem tudtam, mi a fura benne, talán az orbitális csöcsök, vagy a formátlan kockasegg, vagy a vastag lábak... Aztán megláttam az arcát... BOROSTÁS VOLT! Ghecc. Vááá! De undi az ilyen! Fújj! Ezt még csakcsak lepleztem, néma undor, de nem tudtam levenni a szememet róla. Nem minden nap lát ilyet az ember. De ezzel jött a második fázis... A röhögőgörcs... Ezt nem lehet leplezni. És nem tudtam hova bújni :S Nem tudom, melyikünknek volt kellemetlen, de bezabálta a gofriját, megitta a csoki-banán turmixát (HÁHÁHÁÁÁÁÁ, egy borostás nő-csokibanán turmix kombó, ez kajak fokozza a humort :D:D:D) aztán fizetett, semmi jatt (nem mintha megkapnám, de akkor is), és elhúzott. Lényeg, hogy jót mulattam.

2010. 06. 02. 28. nap

Volt ma egy kislány, olyan 3-4 év körüli, ott rohangált, fel-alá, ki, meg be, közben a szülei ott ücsörögtek nyugisan, nekem meg mutogatta a kiscsaj, hogy menjek vele, mondom, jó, de dolgoznom kell, menjünk mostmár vissza. Azt mondja, jó de ne az apjához, meg az anyjához. Elég komoly fless volt, mert tényleg tök aranyos kis dumálós, nevetgélős, a szülei meg végig oltották, hogy kussoljon, meg tök leszarták, meg minden. Szegény gyerek. Sajnáltam. Ja, persze nem kell magyaráznom, miért bírta a fejemet, már megint (goofy, mickey egér)

Mi késztet vajon arra két huszonéves fiatalt, hogy este negyed 11-kor bejöjjenek egy-egy baszott nagy fagyikelyhet zabálni?! Ja, és 10-kor zárunk. Szerinted??

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Németországi történések

HTML